Tudja, hogy milyen fontos a csontritkulás megelőzése?

Csontritkulásnak nevezzük a csontok kalciumtartalmának olyan mértékű csökkenését, amelynek következtében a csontok kórosan törékennyé válnak. A csontritkulás önmagában semmilyen tünetet nem okoz, nem is fáj, ezért sokszor csak a következményes csonttörés kapcsán derül fény a csonttörésre hajlamosító csontritkulásra. A csontok ásványi anyag tartalma a kor előrehaladtával egészséges emberben is csökken, a mérsékelt fokú csontritkulás a természetes öregedés részjelensége.

Bizonyos állapotok, elsősorban

• Minőségileg nem megfelelő, tejtermékekben szegény táplálkozás 
• Elégtelen kalciumbevitel 
• A megfelelő kalciumpótlás nélküli szülések és szoptatások 
• A női klimaktériummal járó hirtelen hormonszint-csökkenés 
• Az időskorban nagyon gyakori D-vitamin és K-vitamin hiány 
• A mozgásszegény életmód

a csontok kalciumtartalmának viszont igen jelentős, kóros csökkenését, a csontritkulást idézik elő.

A csontritkulás kiemelt fontosságát a következményes csonttörések jelentik. A gyengült csontszerkezet kis erőbehatására is könnyen törik. A legközismertebb a combnyaktörés. A combnyaktörést elszenvedett betegek halálozása a törést követő első évben 20 %-kal emelkedik. Nagy részük a törés után önálló életvitelre képtelenné válik. 
A combnyaktörés mellett a másik rettegett szövődvény a csigolyatörés, mely megismétlődhet, egy betegnek több csigolyája sorozatosan összeroppanhat, nagyon erős, csak hetek alatt csillapodó fájdalmat okozva és fokozatosan púpossá deformálva a hátát, amely a későbbiekben légszomjhoz, keringési zavarokhoz vezethet. 
A medencecsonttörések, az al-és felkartörések, bordatörések és lábközépcsonttörések előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával, vagyis a csontállomány ritkulásával, a csonttömeg vesztésével arányosan tekintélyes mértékben emelkedik.

A csontritkulás elleni védekezés leghatékonyabb eszköze a megelőzés!

A csont felépítése, működése:

Egy felnőtt szervezete kb. 1 kg kalciumot tartalmaz. Ennek legnagyobb része, 99 %-a a csontszövetben található, oldhatatlan hidroxiapatit formájában. Legfontosabb élettani szerepe, hogy biztosítsa a csontszövet szilárdságát, tartófunkcióját és egyben kalciumraktárként is szolgál. 
A maximális csonttömeg 20-25 éves korra alakul ki. Ennek mennyiségét, kalciumtartalmát a megfelelő táplálkozás és fizikai igénybevétel befolyásolják elsősorban. Kb. 35 éves kor tájén fokozatosan elkezd csökkeni a csonttömeg és a csontok kalciumtartalma. 
A szervezet kalciumtartalmának kb. 1 %-a (kb. 10 gr.) oldott formában a sejtekben, a sejt közötti folyadékban és a vérben található. A kalcium szerepe döntő jelentőségű a szívizomzat, az erek, az akaratlagosan mozgatott vázizomzat működésében, a véralvadásban, az idegsejtek ingerület-átvitelében, a hormontermelő mirigyek kiválasztásában. 
Gyakorlatilag a szervezet valamennyi sejtjének működését a kalciumionok jelenléte és mennyisége alapvetően befolyásolja. Ezért a vérben, a sejtek közötti folyadéktérben és a szervezetet felépítő egyes sejteken belül a kalciumszint állandóságának, illetve csak kismértékű, élettani koncentráció változásának biztosítása a szervezet zavartalan működése szempontjából nagyon fontos.

A szervezet kalciumegyensúlyát a kalciumbevitel és a vesén keresztül történő kalciumürítés mennyisége határozza meg. A táplálék kalciumtartalma a bélből csak részben szívódik fel. A tejben és tejtermékekben lévő kalcium jobban felszívódik, a növényi eredetű kalciumnak csak töredéke jut be a szervezetbe. A felszívódás mértékét alapvetően a D-vitamin befolyásolja. D-vitamin hiány esetén a kalciumfelszívódás jelentősen csökken.

Napi kalciumszükséglet korcsoportonként:

• Gyermek és serdülőkorban napi 1000-1200 mg, 
• Felnőttkorban 1000 mg, 
• Terhesség és szoptatás alatt 1500 mg, 
• Időskorban a romló felszívódás miatt napi 1500 mg.

A legtöbb kalciumot tartalmazó ételek (10 dkg/1dl):

• Kemény sajt: 800-1200 mg, 
• Szeletelhető sajt: 700-900 mg, 
• Ömlesztett sajt: 230-700 mg, 
• Búzacsíra: 230 mg, 
• Káposzta: 212 mg, 
• Dió: 202 mg, 
• Tehéntúró: 80-120 mg,
• Tej: 120 mg, 
• Joghurt, kefir: 120 mg, 
• Banán: 110 mg, 
• Szárazbab: 106 mg, 
• Brokkoli: 105 mg, 
• Narancs: 44 mg, 
• Tojás: 40 mg.

A csontritkulás megelőzésének és kezelésének alapját a megfelelő mennyiségű kalcium- és D-vitamin bevitel jelenti.

Jó tanácsok a csontritkulás megelőzése érdekében: 

• Fogyasszunk napi 4 dl tejet vagy kefirt, joghurtot és 5 dkg kemény sajtot!
• Együnk elegendő nyers zöldséget és gyümölcsöt!
• Tartózkodjunk naponta egy órát szabad levegőn!
• Mozogjunk intenzíven napi fél órát!

Életcentrum

(Ha bővebb információra van szüksége a témával kapcsolatban, jelentkezzen hírlevelünkre!)