Ön vajon egészségesen táplálkozik?

A mozgás csodás eredményekkel jutalmazza meg testünket. Ha szervezetünket tápláló élelmiszer minőségére, összetevőire is figyelemmel tudunk lenni, katartikus lehet a változás.
Ma már köztudott, hogy az élő szervezet csak az élő anyagot tudja káros következmények nélkül hasznosítani. Ennek függvényében mindenki el tudja dönteni, hogy milyen mértékben védi, vagy veszélyezteti egészségét.
A táplálkozástudomány terén léteznek igazán szélsőséges irányzatok, mint az igazi vegetáriánusok, akik kizárólag nyers zöldséget, gyümölcsöt vesznek magukhoz. A másik véglet a húsfogyasztás nagy ínyencei, akik húst hússal esznek.
A nyers táplálékoknak kiemelt szerepe van egészségünk megőrzésében. Ezek a tápanyagok, vitaminok, nyomelemek, fehérjék, szénhidrátok, zsírok mind megtalálhatók a természetben.
Valójában semmi szükség nem lenne a ma már majdnem nélkülözhetetlen ízfokozókra, aromákra és kiegészítőkre, ha nem szoktatott volna hozzá minket az élelmiszeripar. A természet bőven tartalmaz édes, sós, savanyú ízeket. Akkor táplálkozunk egészségesen, ha megtaláljuk ezeket az ízeket, és nagy odafigyeléssel, gondossággal, ízletes, gusztusos ételeket készítünk. Az evés a létfenntartás élvezetes módja, ezért meg kell adni a módját!
Ételeink ízére oda szoktunk figyelni, egyáltalán nem mindegy, mit mivel és milyen arányban fogyasztunk. Vannak olyan adalékok, természetes ízfokozók, melyekkel igen óvatosan kell bánnunk, hogy ne forduljon ellenünk.

Só:

Só nélkül nincs élet, szüksége van rá vérünknek. Ha a megengedett szint alá csökken a szervezet sókészlete súlyos károkat szenvedhetünk. Ha túl magas a kelleténél több vizet von el s szervezetből. Egy átlagosan befűszerezett vasárnapi ebéd már a többszörösét tartalmazza a szükséges napi sómennyiségnek. Ha egészséges szívvel, csontokkal, izmokkal és szép bőrrel szeretnénk végigélni az életet, tanácsos minimalizálni a napi só fogyasztást.
Akik sok sót fogyasztanak, több, mint két liter vizet kell meginniuk naponta ahhoz, hogy kimosódjon a felesleges nátrium-klorid.

Cukor:

Szervezetünket ellátja energiával, túlzott fogyasztása viszont rendkívül veszélyes. Semmi más alkotóeleme nincs, mint a szénhidrát. Okozója az elhízásnak, cukorbetegségeknek, székrekedésnek, agyi tunyaságnak, valamint szerepet játszik a szervezet káros baktériumainak megkötésében.
A szervezet a számára szükséges cukor mennyiségét önmaga állítja elő a megfelelő enzimek segítségével. Bevitt cukorra igazából nincs is szükség.
Fogyasszunk inkább gyümölcscukrot, de leginkább mézet. A méz nagyon hamar felszívódik a szervezetben, így azonnal képes biztosítani a szükséges energiát, ezenkívül remek baktériumölő, idegnyugtató hatású és immunrendszer erősítő. Tartalmaz B- és C-vitamint, ásványi anyag tartalma pedig ennél is sokkal fontosabb.

Zsír:

A zsír nagyon fontos energiaforrásunk, a fehérjék és a szénhidrátok mellett a harmadik leglényegesebb tápanyag. A napi optimális zsírfogyasztás 70-100 g. Ha ennél a mennyiségnél maradunk jótékony hatást fejt ki az immunrendszerre, segíti az életfontosságú vitaminok felszívódását.
A zsír tartós, nagy mennyiségű fogyasztása azonban olyan folyamatokat indít el a szervezetben, melyek nehezen, vagy csak nagy erőfeszítések és áldozatok árán fordíthatók vissza. A felesleges kilók csak a jelzőrendszer első állomását képezik. Következő lépésként kezd elnehezedni a test, aztán a vérnyomásunk magasabb értéket mutat, aztán jönnek a szív –és érrendszeri betegségek vagy a magas vércukorszint végez rombolásokat.
A zsír káros hatását bőséges rozsbevitellel ellensúlyozhatjuk.

Liszt:

Liszt készülhet kukoricából, rozsból, kölesből, zabból, ám a legismertebb és legelterjedtebb a búzaliszt. Élettanilag ez a liszt nem sokat ér, ráadásul károsan hat a szervezetre. Civilizációs ártalom, hogy keveset foglalkozunk azzal, mennyire egészséges vagy hasznos az, amit megeszünk. A búza eredeti állapotában szénhidrátokat, fehérjét, vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz, amiket a hántolással szemétre dobunk. Igaz, hogy a teljes kiőrlésű lisztből nem készül olyan szép fehér sütemény, ám biológiailag sokkal értékesebb. Megmarad benne minden, élettanilag fontos tápanyag, amiket, ha hosszú időn keresztül nélkülözünk, komoly betegségeket alakítunk ki szervezetünkben.
A tönkölybúzának magas a fehérje, az ásványi anyag, a vitamin, és az aminosav tartalma.

Életcentrum

(Ha bővebb információra van szüksége a témával kapcsolatban, jelentkezzen hírlevelünkre!)