A gesztenye Délkelet-Európa hegyvidékeinek völgyeiből származik. A gesztenye száraztermésű, héjas gyümölcsök közé tartozik. A többi dióféléhez képes jóval kevesebb zsírt és fehérjét tartalmaz, így energiatartalma alacsonyabb.
A nyers gesztenyében található B1-, B2-, B6-, C-vitamin, E-vitamin, kálium, magnézium, vas, réz és foszfortartalom.
A gesztenyefa a többi gyümölcsfához képest későn virágzik, termése is szeptember végétől novemberig található meg. A gesztenyefa akár 30 méter magasra is megnőhet, levelei 15-25 cm hosszúak.
A gesztenyét sokféleképpen használhatjuk, sütve vagy főzve, van ahol kenyeret is készítenek belőle. Nagyon elterjedt mostanában a sült gesztenye. Ha mi magunk készítjük el, ügyeljünk, hogy csak fényes sötétbarna gesztenyét vásároljunk. A gesztenyét szárazon tartsuk kb. 2-3 hétig, mert hamar megromlik. A friss gesztenyéből gesztenyemasszát is készíthetünk házilag.
A gesztenyét gyógyításra is használják. A júniusban vagy júliusban leszedett gesztenyefa levelét köhögés ellen, tüdőbetegségek és vérzések ellen használják. A leveléből szárítsunk meg 30 grammnyit, majd a szárított levelet 550 ml forró vízbe tegyük, naponta 3-4-szer 1 evőkanállal fogyasszunk belőle. Magát a gesztenyét és a kérgét pedig görcs, hasmenés ellen. Ilyenkor a gesztenye nyers belsejét kell elfogyasztani. A kérget megszárítva elporlasszuk, és mézzel összekeverjük, nagyon jó köhögés és vérzéscsillapító.
Életcentrum
(Ha bővebb információra van szüksége a témával kapcsolatban, jelentkezzen hírlevelünkre!)
