A véredényekben keringő vér szállítja a létfontosságú oxigént és tápanyagot a szervezet szöveteihez és sejtjeihez. A testmérettől függően 110-150 ezer km hosszú érhálózatban a szív pumpaműködése révén 5-6 liter vér kering. A szív ütemes összehúzódása nyomáskülönbséget hoz létre az érhálózat zárt rendszerében, ez biztosítja a keringést, és tartja mozgásban a vérmennyiséget. A szív és az érrendszer együttesen alkotják a keringési rendszert. A keringő vér folyamatosan különböző mértékű nyomást gyakorol az erek falára, ezt nevezzük vérnyomásnak.

A keringés úthálózata az érrendszer. A szív bal kamrájából ered a főütőér ebből ágazódnak a nagyerek, melyek eljutnak minden szervhez. Az artériák továbbágazódása folytán a vér a kisebb erekbe jut. Ezekből, a kisebb erekből több ezer mikroszkopikus méretű hajszálerecske ered, amelyek minden szervet behálóznak. A tápanyagok és az oxigén ezen hajszálerek falán keresztül jut el minden sejtünkhöz. A szívösszehúzódás alkalmával a bal kamra erős izomzatának köszönhetően a vér nagy nyomással kipréselődik az aortába, majd tovább az artériákba, illetve az egyre kisebb átmérőjű erekbe. A vér mindig a kisebb nyomású területek felé halad. A legnagyobb nyomás (normális vérnyomás esetén 120-130 Hgmm) a bal kamrában mérhető, majd a szívtől távolodva a vér nyomása fokozatosan gyengül. A szív magasságában a felkaron mért vérnyomás nagyjából megegyezik a bal kamrában mérhető nyomással. A szív és az érrendszer bonyolult szabályozással biztosítja a megfelelő mennyiségű vért, illetve a megfelelő sebességű véráramlást.

A balkamra összehúzódását szisztolénak, azt a nyomást, amely a kipréselés idején nehezedik az erek falára, szisztolés nyomásnak nevezzük. A vérnyomás meghatározásánál ez az első vagy felső érték. Az összehúzódást követő elernyedés a diasztolé, ekkor a beáramlás már teljesen megszűnik. Az ekkor mérhető nyomás a diasztolés nyomás. Ez a második vagy alsó érték. A diasztoléban mért nyomás az érfali ellenállás következménye.

Az egészséges szervezet vérnyomás emelkedéssel alkalmazkodik a különböző környezeti hatásokhoz, mint a láz, a fizikai terhelés, a mentális stressz stb. Normális esetben e hatások elmúltával a vérnyomás visszatér az eredeti értékére. A vérnyomást szabályozó rendszerek vagy folyamatok károsodásakor a külső vagy belső tényezők hatására megemelkedett vérnyomás nem csökken vissza a normális értékre, kialakul a hipertónia (magas vérnyomás).

Magas vérnyomás betegségről akkor beszélünk, ha a vérnyomás tartósan eléri, vagy meghaladja a 140/90 Hgmm értéket. A magas vérnyomás károsítja az ereket, és ezáltal rontja a létfontosságú szervek működését. Valójában a szervi szövődmények eredményezik a tüneteket okozó megbetegedéseket, az esetleges halálozást. A hipertónia azért veszedelmes betegség, mert érfalkárosító hatása révén észrevétlenül, de kitartó módon károsítja minden szerv működését.

A betegség súlyosbodását jelentősen fokozzák a következő kockázati tényezők:

• életkor,
• pulzusszám,
• koszorúerek állapota,
• testsúly,
• dohányzás,
• koleszterinszint,
• vércukorszint,
• stressz,
• mozgásszegény életmód,
• alkoholfogyasztás,
• genetikai (örökletes) tényezők.

Magyarország felnőtt lakosságának 15-20 százaléka magas vérnyomással küszködik.

A magas vérnyomás megelőzése:

Nagyon fontos a rendszeres táplálkozás, az elegendő pihenés és az időben történő lefekvés.

Táplálkozzunk minél egészségesebben! Próbáljunk meg sószegényebb életmódot kialakítani. Célszerű minden felesleges sózást elkerülni és természetes fűszerek felhasználásával helyettesíteni. A kálium és a magnézium csökkentik a vérnyomást.

A legtöbb magas vérnyomásos beteg önértékelési zavarokkal küzd. Ezért túlzottan magas követelményeket támasztanak önmagukkal szemben, ami kialvatlansághoz, és stresszhez vezethet.

Ha valaki testsúlyfelesleggel rendelkezik, igyekezzen minél előbb rendezni a testsúlyát. Célszerű csökkentett kalóriatartalmú táplálkozást kialakítani. A csökkentett kalóriatartalom, azt jelenti, hogy szénhidrátban, állati fehérjében és zsírban szegény étrend. Ajánlott néha léböjt kúrát tartani, hogy szervezetünket megtisztítsuk a felhalmozott mérgektől. A rostok bevitele nemcsak az emésztést javítja, hanem segít a megfelelő a testsúly kialakításában. A rostok csökkentik a feleslegesen bekerülő vérzsírok felszívódását, mert megkötik, azokat, és magával viszik őket.

A halolajban található omega-3-zsírsav és a ligetszépében előforduló gamma-linolénvajsav és a lecitin védik az ereket a meszesedéstől, segítenek azok rugalmasságát megőrizni.

Ugyanakkor mindezek mellett nagyon fontos a rendszeres testmozgás! Azoknak, akiknek lelki problémáikkal, vagy stresszes életmódjukkal van összefüggésben a magas vérnyomás, célszerű jóga és meditációs gyakorlatokat végezniük. Emellett fontos a rendszeres mozgás is. Hetente legalább háromszor napi 30 perc testmozgás mindenkinek ajánlott.

Nagyon jó értorna a rendszeres hideg-meleg váltott zuhany vagy leöntés, mérsékelten vagy közepesen magas vérnyomás esetén pedig hetente egyszer célszerű szaunázni vagy gőzfürdőzni.

A teljes ellazuláshoz pedig vegyünk relaxáló fürdőt, amit akár otthon is el tudunk készíteni. Engedjünk a kádba kellemesen meleg vizet, majd öntsünk hozzá 10-15 csepp olajat. Az olaj lehet, akár citromfű, vagy levendula, vagy bármilyen illat, ami nyugtatóan hat ránk. Ezután keverjünk még a vízbe egy kanál mézet is. Amellett, hogy nyugodtak leszünk még a vérnyomásunk is alacsonyabb lesz.

Életcentrum

(Ha bővebb információra van szüksége a témával kapcsolatban, jelentkezzen hírlevelünkre!)