Krónikus az a betegség, amelyik több hónapig elhúzódik, vagy időnként visszatér. A bél különböző szakaszai idült gyulladásának több oka lehet: krónikus fertőzések, a bél érellátási zavarai, hasi besugárzás és lehetnek egyéb okok. Közös tünet a hasmenés, a véres széklet, a hasi fájdalmak, és a leromláshoz vezető felszívódási zavarok. Ilyen krónikus bélbetegség a kolitisz ulceróza, és a Crohn-betegség. 
Közös vonásuk, hogy mindkét betegségben alapvető szerepet játszik az immunrendszer. Az immun-sejtek támadása a bél sejtjei ellen fordulva azokat elpusztítja, autóimmun betegséget idézve elő. 
Közös jellemző a fekélyes gyulladás, a vérzések, hegesedő szűkületek kialakulása, a hullámzó, javulásokkal-romlásokkal váltakozó kórlefolyás, és a bélrendszeren kívüli másodlagos betegségek, szövődmények hasonlósága (ízületi bántalmak, bőrtünetek, szembetegségek). 
Mindkét betegségre ugyanazok a gyógyszerek hatásosak, és sok hasonlóság van a diétás előírásokban is. 
Legfőbb különbség a két betegség között, hogy a kolitisz ulceróza csak a vastagbél betegsége, míg a Crohn-betegség az egész bélrendszer bármely szakaszán, sőt a gyomorban is előfordulhat, beteg és ép bélszakaszok váltakoznak. Az előbbi csak a vastagbél nyálkahártyáján okoz gyulladást, az utóbbi a bélfal egészére ráterjed, annak beszűkülését, sőt elzáródását okozhatja.

Kolitisz ulceróza

A vastagbél ismeretlen eredetű krónikus betegsége, mely a vastagbél nyálkahártyáján kifekélyesedő gyulladást okozza. Minden életkorban elkezdődhet, leggyakrabban a serdülőkorban vagy fiatal felnőttkorban kezdődik, de felléphet később 50 év felett is. 
Jellemző a véres hasmenés, az elhúzódó tünetek, a fellángolások és hosszabb-rövidebb tünetmentes szakaszok. 
Leggyakrabban a vastagbél utolsó szakaszát érinti: a végbél, a szigmabél és a vastagbél leszálló részén jelentkezik. 
A krónikus lefolyás során a fekélyek gyógyulnak, behámosodnak, de az újra keletkező nyálkahártya túlnövekedése miatt polip-szerű kiemelkedések, ál-polipok keletkezhetnek. 

Fontos tudni, hogy a nyálkahártya gyulladása nem mindig áll arányban a tünetekkel. A véres hasmenés megszűnhet a kezelés hatására, de a tükrözésnél még súlyos gyulladást, sőt fekélyeket látunk, a kezelés abbahagyása súlyos fellángolást okoz. A végbélen túl terjedő fekélyes gyulladás esetén a fellángolást többé-kevésbé súlyos általános tünetek láz, rossz közérzet, elesett állapot kísérik gyakran. Ilyenkor fenyeget a betegség súlyosabb szövődménye, a vastagbél heveny kitágulása. A has puffadttá, elődomborodóvá válik, a székletürítés teljesen leáll, súlyosan elesett állapot, hányinger, hányás lép fel és a vastagbél bármikor átszakadhat, perforálhat. Az ilyen fordulat ritka, de életveszélyes. 
A hosszan, tíz évnél tovább tartó kolitisz ulceróza esetén, ha a betegség az egész vastagbélre kiterjed, gyakoribbá válik a vastagbél-rák kialakulása. Ennek első tünete sokáig ugyanaz, mint a kolitiszé: vérzés, hasmenés. Mivel a vastagbél-rák sokáig, évekig csak lassan fejlődik, több év után ad áttéte. Igen fontos a korai felismerés, mert időben operálva gyógyítható. Ezért van szükség a rendszeres szűrővizsgálatra. 

A fiatal nők esetében a nőiség néhány kérdést ad fel a betegnek és az orvosnak. A hormon tartalmú fogamzásgátlók ártanak a kolitisznek, rosszabbodást, fellángolást okozhatnak, a vastagbél kis ereire gyakorolt hatásuk révén. Ez az esemény tablettára is vonatkozik. Antikoncipiens felíratása esetén feltétlenül meg kell mondani a nőgyógyásznak a kolitiszt, és az alkalmazott kezelést, ő ennek ismeretében tanácsot fog adni a legmegfelelőbb és veszélytelen fogamzásgátlásra. A terhesség az egész szervezetet áthangolja, a betegséget javíthatja, vagy rosszabbíthatja egyaránt. Ha a fogamzás tünetmentes időszakban történik a betegség javul, ha aktív szakaszban, inkább rosszabbodik. A kolitisz kezelésében alkalmazott gyógyszerek nem magzatkárosítók, a terhes anya nyugodtan szedheti azokat végig a terhesség alatt, a szoptatás alatt is. Elhagyásukkal a kiújulás miatt nagyobb veszélybe sodorjuk a magzatot.

Crohn-betegség

Szintén ismeretlen eredetű krónikus gyulladásos bélbetegség. A kiváltó ok a mai napig ismeretlen, de bizonyos, hogy genetikai, veleszületett hajlamosító tényezők és az immunrendszer alapvető szerepet játszanak a kórkép keletkezésében. A betegség általában fiatal korban, a serdülőkor végén, fiatal felnőttkorban kezdődik. 
A vékonybél betegsége miatt a tápanyagok felszívódása zavart, ezért a serdülőknél növekedési elmaradás, a felnőttnél fogyás jelentkezik. 
Nemcsak a vastagbél, hanem az egész emésztőrendszer minden szakaszán kialakulhat. 
Leggyakrabban a vékonybél utolsó, a vastagbélhez csatlakozó szakaszán. Ha a vastagbélen jelentkezik vérző fekélyeket okoz, ha a vékonybél magasabb szakaszán, szűkületek jönnek létre, mert a betegség a bélfal egészére ráterjed, a fal megvastagodását okozva. A szűkület olyan fokú lehet, hogy bélelzáródás jöhet létre, nagy hasi fájdalommal, hányással, lázzal, és sürgős műtétre van szükség. A gyulladt bélfal átlyukadhat, ilyenkor fisztulák, járatok alakulnak ki a beteg bélkacsok között, hasüregi tályogok keletkezhetnek. A betegség második leggyakoribb előfordulási helye a végbéltáj, itt is fájdalmas tályogok, gennyező sipolynyílások alakulnak ki.

A Crohn-betegségre az a jellemző, hogy beteg és ép bélszakaszok váltják egymást. Sokáig alattomosan zajlik, és mikor tünetek jelentkeznek, rendszerint már előrehaladott állapotban van. Előfordulhat, hogy látszólag egészséges emberen hirtelen támadt súlyos hasi betegség, bélelzáródás vagy lázas végbél körüli tályog formájában jelentkezik. 
A leggyakoribb tünetek a hasi fájdalom, láz, hasmenés, fogyás. A vékonybélen jelentkező gyulladás ritkán okoz hasmenést, a széklet csak a vastagbél kifekélyesedő Crohn-betegsége esetén véres. Az állandó, étkezés után fokozódó görcsös, tompa hasi fájdalom és rendszertelen, megmagyarázhatatlan lázak a leggyakoribb tünetek. 
A Crohn-betegség is hullámokban zajlik, tünetes és hosszú tünetmentes időszakok váltogatják egymást. Az egyik bélszakasz gyógyulása után a gyulladás más területen újulhat ki. 
A gyógyszeres kezelés eszközei igen hatásosak, súlyos állapotban, jelentős szűkületek és kiterjedt gyulladás esetén is sokszor elkerülhetővé teszik a műtétet.

A terhesség általában nem rontja a Crohn-beteg állapotát, ha a megtermékenyítés tünetmentes szakaszban történt. A fogamzásgátló tabletta szedése nem tanácsos. A gyakori alhasi megbetegedés, fisztulák, hegesedések miatt a méhen belüli spirál felhelyezése is akadályokba ütközhet. Teherbeesés esetén bizonyos gyógyszerek szedése árthat a magzatnak, ezért a kezelés megváltoztatására lehet szükség. Sok éves, évtizedes fennállás után gyakoribbá válnak a bélrendszer rosszindulatú daganatai, ezért szükség van rendszeres ellenőrzésre.

Megfelelő életvezetéssel, a fenntartó kezelés folytatásával, rendszeres szakorvosi ellenőrzéssel a legtöbb beteg megtanul együtt élni betegségével. 
Az étrendet a betegség állapota határozza meg, tünetmentes szakaszban könnyű vegyes étrend, különösebb megszorítások nélkül tartható. A legtöbb beteg tejcukor érzékeny, tej fogyasztása hasmenést, hasi görcsöket okozhat. A kiváltó tényezőként gyanúsított ételtartósítókat (konzervek) és mesterséges színezékeket (számos üdítőital) tanácsos kerülni. Szűkült bélszakasz esetén rostszegény ételeket kell fogyasztani, nyers gyümölcsök, zöldségek, főzelékek, pattogatott kukorica, dió, müzli, stb. elzáródást okozhatnak.

Életcentrum

(Ha bővebb információra van szüksége a témával kapcsolatban, jelentkezzen hírlevelünkre!)