eletcentrum.hu blogja

A fejlett országokban a szívroham az egyik leggyakoribb halálozási ok. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a nyugati társadalomban előforduló évi 11 millió haláleset 25 százalékáért a szívinfarktus felelős. A szívbetegségek megelőzése érdekében első helyen áll az étkezési szokások módosítása, mint a leghasznosabb intézkedés.

Nyáron az allergiát legtöbb esetben a parlagfű okozza. A tünetei lehetnek a tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, orrviszketés, szemviszketés, könnyezés, viszkető bőr, kiütések. A parlagfűre allergiásoknál előfordulhatnak keresztallergiák is. Ezek a keresztallergiákat kiválhatja a görögdinnye, sárgadinnye, uborka, cukkini, banán, tök, paradicsom, kamilla, vagy a napraforgó. Ezért akik allergiások a parlagfűre nem ajánlott nekik az előbb felsorolt gyümölcsök, vagy zöldségek fogyasztása. Persze nem mindenkinél okoznak ezek az élelmiszerek allergiás reakciót.

A visszér betegség a magyar lakosság mintegy 20-30 százalékát érinti. A vért a szervezetünk sejtjeiből a szívünk irányába szállítják a visszerek. A visszerek szén-dioxidban gazdag és oxigénben szegény vért szállítanak a tüdőbe, hogy ott a vér felfrissüljön. Az olyan területeken ahol a vénákra nagy nyomás nehezedik, a vénafal kitágulhat. A visszértágulások leggyakrabban a lábakon jelennek meg.

A földieper tavasszal érő gyümölcs, mely eredetileg Ázsiából származik. A nagy szemű földieper az Amerikából származó erdei szamóca és a nagy méretű chileival való keresztezéséből vált olyanná, mint amilyennek ma is ismerjük az epret.

A mézet már az ókori Egyiptomban is ismerték. Az egyiptomi piramisokban találtak mézet és mézes süteményt, valamint méhviaszból készült szobrocskákat is, és a balzsamozáshoz is felhasználták a méhészeti termékeket. Már Hippokratész is a mézet ajánlotta a betegeinek lázcsillapításra és a gyulladt sebekre.

Nagyon sok termékben megtalálhatók a mesterséges édesítőszerek, főleg az aszpartám. Ilyen termékek a szénsavas üdítők, tasakos levesek, gyógyszerek, cukormentes rágógumik, cukorkák, némely vitamin. Az aszpartám a szaharint váltotta fel. Elhíresztelték, hogy a szaharin rákkeltő hatású. A szaharinról azóta sem sikerült bebizonyítani, hogy rákkeltő hatású lenne. Nem úgy, mint az aszpartámról, mely bizonyítottan rákkeltő és rengeteg egyéb más betegség okozója. Nem biztos, hogy ezzel a cserével jól jártunk, ugyanis míg a szaharin emésztetlen formában kiürül szervezetünkből, addig az aszpartám lebomlik, és ellenőrizhetetlen változásokat indíthat el a szervezetünkben.

A fekete áfonya (Vaccinium myrtillus) egy gyümölcstermő növény, termését és levelét a népi gyógyászatban is felhasználják. A második világháború idején a pilóták vették észre, hogy amikor fekete áfonyát ettek, javult az éjszakai tájékozódó képességük. Ennek alapján kezdték el tudományosan vizsgálni a fekete áfonya hatásait, s ma már számos látászavar kezelésére használják.

A cukor az emésztés folyamán erjesztő hatású, ekkor a szervezetünkben ecetsav, szénsav és alkohol keletkezik. Az ecetsavnak és az alkoholnak nagyon erős romboló hatása van a bél membránjaira. Emellett az alkohol még a vesét is károsítja, és kihatással van az idegrendszerre is. A nagyon sok cukor fogyasztása szinte minden szervre kihatással van.  A cukor a májban glukóz formájában halmozódik fel, ezáltal a máj megduzzad, ha elérte a felső határát, akkor visszakerül a vérbe zsírsavak formájában. Ezek lerakódnak a test különböző részein, mint a hasra, combokra, vagy a fenékre.

A táplálékaink legfontosabb összetevői a fehérjék, a szénhidrátok, a zsírok, a vitaminok, az ásványi anyagok, valamint a víz. Minden emésztési folyamatunk több egymással összefüggő kémiai folyamatból áll.
Az emésztés már a szájüregben elkezdődik, és a gyomorban folytatódik, végül a vékonybélben ér véget. Már a szájban elkezdődik a keményítők kémiai lebontása.

A búzafűben több fehérje található, mint a húsokban vagy a tojásban, és könnyebben is emészthető. Napjainkban, a legtöbb gyümölcsben és zöldségben sokkal kevesebb vitamin, tápanyag található, mint régebben. A búzafű kipréselt zöld levében vitaminok, ásványi anyagok, fehérjék, klorofill, és enzimek találhatók.

A téli időszakban jobban oda kell figyelnünk a hajunk ápolására. Ilyenkor kevesebb zöldséget és gyümölcsöt eszünk, mint a nyári időszakban. Ezért figyeljünk oda a táplálkozásunkra, hogy elegendő vitaminokat és ásványi anyagokat vigyünk be a szervezetünkbe.

A meghűlés kialakulása több tényezőtől is függ. Ez lehet a nyálkahártya lehűlése, ami a külső alacsony hőmérséklet miatt alakul ki, ennek hatására gyengül a szervezet ellenálló képessége.
Kevesen vannak, akik odafigyelnek az étkezésükre, hogy a szervezetükbe bevigyék a szükséges vitaminokat és tápanyagokat. Emiatt rosszabb lesz a közérzetünk, fáj a fejünk, nincs kedvünk semmihez, ebben az állapotban sokkal könnyebben megbetegszünk. Főleg a hideg téli időszakban, amikor jobban figyelnünk kéne az egészségünkre.

A narancsbőr akkor alakul ki, ha túl sok zsír gyűlik össze a bőr mélyebb rétegeiben. Ezáltal a bőr elveszti rugalmasságát, a zsírsejtek csomókba rendeződnek és megnagyobbodnak. Ezek a nagyobb zsírsejtek lelassítják a vérellátást és a nyirokkeringést. Ezeken a helyeken a bőr úgy néz ki, mint a narancs héja. A zsírszövet mennyiségével nő a narancsbőr kialakulásának a veszélye is, de ez nem csak a túlsúlyosokra érvényes.

Az alvás nagyon fontos szervezetünknek, ekkor regenerálódik. Alvás közben testünk kipiheni magát és megújul, valamint feldolgozza a napközbeni eseményeket. Nagyon sok olyan ember van, aki alvászavarban szenved. Emiatt ingerlékenyek, feledékenyek, kedvtelenek, figyelmetlenek lesznek.

A gesztenye Délkelet-Európa hegyvidékeinek völgyeiből származik. A gesztenye száraztermésű, héjas gyümölcsök közé tartozik. A többi dióféléhez képes jóval kevesebb zsírt és fehérjét tartalmaz, így energiatartalma alacsonyabb.
A nyers gesztenyében található B1-, B2-, B6-, C-vitamin, E-vitamin, kálium, magnézium, vas, réz és foszfortartalom.
A gesztenyefa a többi gyümölcsfához képest későn virágzik, termése is szeptember végétől novemberig található meg. A gesztenyefa akár 30 méter magasra is megnőhet, levelei 15-25 cm hosszúak.

A rákbetegség egyetlen sejtből indul ki, ekkor megváltozik a sejt szerkezete. Amikor csökken az egészséges sejtek ellenállása, a ráksejtek kialakulásának az esélye viszont nő, egyre több ráksejt képződhet. Az egészséges sejtek gyengülését okozhatja a rossz immunrendszeri állapot, a toxinok felhalmozódása, vagy gyökképződés, a helytelen táplálkozás és a stressz. A nagy mennyiségű zsiradék, alkohol vagy cukor fogyasztása nagy mértékben hat a sejtek állapotára. Ezért figyeljünk oda a táplálkozásunkra.

Mindenki szereti a napfényt, azonban legyünk óvatosak a nap sugaraival. A bőrt érő napfény károsítja a hámsejteket és a mélyebben lévő szöveteket. A ma divatosnak számító barna bőr igazából a fénykárosodás következménye. A bőrünkön kialakult elváltozásokért a nap által kibocsátott UV sugarak a felelősek. Az UV-A sugarak az UV sugarak egyik alcsoportja, melyek azonnali barnulást eredményeznek a bőrben lévő pigmentek aktiválásával. Az UV –B sugarak a másik alcsoport, ezek okozzák a napégést, illetve ezek a sugarak felelősek a bőr öregedéséért, valamint a bőrdaganatok kialakulásáért. A Föld ózonrétegének elvékonyodásával egyre több UV sugárzás éri bőrünket.

Fogyni nem olyan egyszerű folyamat, mint hízni. Amikor éheztetjük magunkat testünk a zsírraktárakhoz nyúl, hogy energiához jusson. Mind eközben a fehérjék is egyre kevesebben lesznek és izomveszteségünk lesz. Azáltal, hogy csökkentjük a táplálékok bevitelét, a létfontosságú tápanyagok sem kerülnek be a szervezetünkben. Ugyanakkor a több testmozgás sem jelent megoldást. Minél többet mozgunk, annál jobban megnő az energiaszükségletünk, ezért több táplálékhoz nyúlunk. Ha túlsúlyosak vagyunk testedzéssel az eltárolt zsír egy részét, azért elégetjük.
Fogyni csak lassan és módszeresen lehet! A táplálék energiával látja el a szervezetünket, minden tevékenységünkhöz energiára van szükségünk. Viszont, ha több kalóriát juttatunk be, mint amennyire a szervezetünknek szüksége van, a felesleget a testünk zsírként fogja raktározni. Nagyon kell ügyelni a kalóriákra. Egy kalória egy egységnyi energiát jelent.
Általában az élelmiszerek energiatartalmát kcal-ban (kilókalóriában) adják meg.

A szív- és érrendszeri megbetegedések okozta halálozás még mindig az egyik leggyakoribb halálok. A tudósok azt gondolják, hogy a vörösborban található vegyületek csökkentik a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát. Szinte mindenki által ismert a vörösbor egészségre gyakorolt jótékony hatása. Természetes csak a mérsékelt borfogyasztásnak. A túlzott alkoholbevitel számos más betegség kialakulását okozhatja, mint például a májbetegségek.

A brokkoli és közeli rokonai hatékonyabban védenek a rák ellen, mint a legtöbb zöldség. A bennük lévő vegyület a szulforafán útját állja a ráknak.
Tápértékét tekintve a brokkoli rostban és kalciumban gazdag, zsírban viszont szegény. Valamint nagyszerű folsav- és C-vitamin forrás, mindkettő elősegíti a brokkoliban lévő vas felszívódását a testbe. Egy csészényi főtt brokkoliban annyi a kalcium, mint egy pohár tejben, vasból az ajánlott napi adag 10 %-át, C-vitaminból egy egész napi adagra valót vehetünk magunkhoz.

Normális esetben szervezetünk csöndben, magától el tudná látni ezt a feladatot. Természetes módon képes megbirkózni a mindennapi élet ezernyi fenyegetésével, a baktériumokkal és vírusokkal éppúgy, mint a lelki gondokkal és a félelmekkel. Az a baj, hogy modern világunkban szervezetünknek túl sok mindennel kell megküzdenie, ezért természetes kiválasztó apparátusunk nem képes lépést tartani a megterheléssel. Szervezetünk óriási mennyiségű szeméttől szabadul meg nap, mint nap a vizeletben és a székletben, a verejtékben és a kilélegzett gázokban. Ezek részben anyagcsere termékek, elpusztult sejtek, az emésztés melléktermékei és egyéb természetes hulladékok. De egyre több köztük a méreg, a növényvédő szerek, az ételek adalékanyagai, a gyógyszerek, a levegőből belélegzett vegyi anyagok, háztartási tisztítószerek.

A véredényekben keringő vér szállítja a létfontosságú oxigént és tápanyagot a szervezet szöveteihez és sejtjeihez. A testmérettől függően 110-150 ezer km hosszú érhálózatban a szív pumpaműködése révén 5-6 liter vér kering. A szív ütemes összehúzódása nyomáskülönbséget hoz létre az érhálózat zárt rendszerében, ez biztosítja a keringést, és tartja mozgásban a vérmennyiséget. A szív és az érrendszer együttesen alkotják a keringési rendszert. A keringő vér folyamatosan különböző mértékű nyomást gyakorol az erek falára, ezt nevezzük vérnyomásnak.

Az orotsav sejtalkotóként minden élelmiszerünkben jelen van, legyen az állati vagy növényi eredetű élelem. Azt feltételezik, hogy az orotsav legfőképpen a máj sejtjeit segíti feladatuk ellátásában, és hogy növeli fizikai erőnlétünket, továbbá hozzájárul a bőrünk egészséges struktúrájának megőrzéséhez is. A legfőbb orotsavforrásunkat a hagymás zöldségfélék (fokhagyma, póréhagyma, vöröshagyma, gyöngyhagyma, lilahagyma) és a tejsavó képezik.

Az elmúlt egy-két évszázadban teljesen fellazult a kapcsolatunk a minket körülvevő fűszer- és gyógynövényekkel. Kertünk díszei sokkal több fontos üzenetet hordoznak, mint gondolnánk.
A növények gyógyhatásának alkalmazása az alternatív gyógyászat igen fontos pillére napjainkban. A gyógynövényekből készülhet drog, illóolaj, forrázat, főzet, szirup, tinktúra, valamint belégzésre is roppant alkalmasak.
A természet gyógynövénykészlete napjainkban nem olyan bőséges, mint évekkel, évtizedekkel ezelőtt.

Nem is olyan sok idővel ezelőtt a tudomány még azt a nézetet képviselte, hogy szervezetünkben kb. kétszáz hormon teljesít szolgálatot. Most pedig a kutatók egymás után fedeznek fel újabb anyagokat, amelyek hormonszerűen működnek, viselkednek. Feltehetően több mint ezer különböző hormon létezik. Közülük azonban mindössze százat elemeztek, vagy azonosították kémiai összetételét.

A mozgás csodás eredményekkel jutalmazza meg testünket. Ha szervezetünket tápláló élelmiszer minőségére, összetevőire is figyelemmel tudunk lenni, katartikus lehet a változás.
Ma már köztudott, hogy az élő szervezet csak az élő anyagot tudja káros következmények nélkül hasznosítani. Ennek függvényében mindenki el tudja dönteni, hogy milyen mértékben védi, vagy veszélyezteti egészségét.
A táplálkozástudomány terén léteznek igazán szélsőséges irányzatok, mint az igazi vegetáriánusok, akik kizárólag nyers zöldséget, gyümölcsöt vesznek magukhoz. A másik véglet a húsfogyasztás nagy ínyencei, akik húst hússal esznek.
A nyers táplálékoknak kiemelt szerepe van egészségünk megőrzésében. Ezek a tápanyagok, vitaminok, nyomelemek, fehérjék, szénhidrátok, zsírok mind megtalálhatók a természetben.

Krónikus az a betegség, amelyik több hónapig elhúzódik, vagy időnként visszatér. A bél különböző szakaszai idült gyulladásának több oka lehet: krónikus fertőzések, a bél érellátási zavarai, hasi besugárzás és lehetnek egyéb okok. Közös tünet a hasmenés, a véres széklet, a hasi fájdalmak, és a leromláshoz vezető felszívódási zavarok. Ilyen krónikus bélbetegség a kolitisz ulceróza, és a Crohn-betegség. 
Közös vonásuk, hogy mindkét betegségben alapvető szerepet játszik az immunrendszer. Az immun-sejtek támadása a bél sejtjei ellen fordulva azokat elpusztítja, autóimmun betegséget idézve elő. 

Elsősorban az ételek ízét javítják, felelnek az ízharmónia kialakításáért. Szerencsére rengeteg fűszernövény közül válogathatunk, vagy mi magunk is megtermeszthetjük. Jó, ha mindig van kéznél friss fűszernövény, de az sem baj ha a szárított növények közül használunk. 
A frissen szedett növényeket belefőzhetjük az ételbe, a szárítottat csak a főzés után tegyük bele. Ugyanez a helyzet a magas illóolaj tartalmú növényekkel, mint a fokhagyma, a babérlevél vagy a zeller, csak röviddel a főzés befejezése előtt kell beleszórni az ételbe. 

Csontritkulásnak nevezzük a csontok kalciumtartalmának olyan mértékű csökkenését, amelynek következtében a csontok kórosan törékennyé válnak. A csontritkulás önmagában semmilyen tünetet nem okoz, nem is fáj, ezért sokszor csak a következményes csonttörés kapcsán derül fény a csonttörésre hajlamosító csontritkulásra. A csontok ásványi anyag tartalma a kor előrehaladtával egészséges emberben is csökken, a mérsékelt fokú csontritkulás a természetes öregedés részjelensége.

Üzemanyagait a szervezet zsír, valamint a keményítőhöz hasonló vegyület, a glikogén formájában tárolja. Ahhoz azonban, hogy energiát tudjon nyerni belőlük, a raktározott üzemanyagot először cukorrá kell alakítania.